Már majdnem...

3.fejezet

Elég késő lehetett mikor a lányok hazaérkeztek a tegnap esti buliból. Ezért is kelt fel egy személy igen csak nehezen....Talán a sok alkohol miatt?? :))

/Bianka szemszöge/

 Reggel hangos beszédre lettem figyelmes. Mivel nem tudtam aludni tovább, így hát fel keltem. Ránéztem az órámra...- Már fél tíz?-ugrottam ki az ágyból. Össze kell készülődnöm, még a végén nem érünk oda a szabadedzésre! Miután kikeltem az ágyból, felvettem a papucsom, elindultam a hang felé. Odaértem, és csak annyit láttam hogy Zsófi éppen Szofiát nyaggatja hogy keljen fel.
-Ébresztő! Kelj már fel, indulnunk kell!-legkisebbik tesóm, Zsófi Szofin ugrált.
-Jó, jó! Mindjárt, csak, még öt percet adj!-mondta Szofi álmos hangon.
-De, nem mindjárt! Másfél óra múlva kezdődik a Britt szabadedzés!Időben ott kell lennünk!-mostmár a takarót húzta le róla Zsófi. Akkor már én is odamentem hozzá segíteni, hisz nem késhetünk le a szabadedzésről. Végül, ahogy mondta Szofi, pontosan öt perc után kikelt az ágyból. Felvette red bull kék színekben pompázó papucsát és a fürdő felé vette az irányt....

Eltelt fél óra, és már útra készen voltunk a pályára. Így hát elindultunk lefele a hotelban. Beültünk egy autóba, amit chris küldött elénk. Talán most már mintha a bátyánk lenne Chris, olyan gondoskodó.. Fél óra autózás, és beszélgetés után megérkeztünk. Kiszálltunk a járműből és elindultunk befele. A boxutcán végig sétálva, benézve néhány garázsba miket tevékenykednek egyes csapatok, és már ott is voltunk... a Red Bull garázsánál... És mikor megláttam az egyik versenyzőnek a járművét.... Eszméletlen gyönyörű, és felejthetetlen látvány volt. Azok a szép élénk színek... Mintha az álom autóm lenne. És teljes életnagyságban, nem pedig TV-n keresztül...
-Sziasztok!-köszönt egy ismerős hang. Christian volt az.
-Christian!-rohantunk oda megölelni a lányokkal.
-Na? Milyen?-kérdezte az autóra mutatva.
-Ez... ez... eszméletlenül brutál király.-jártuk körbe az autót tesóimmal. Még jó hogy a kocsi nem éppen volt összerakva, így jobban meg tudtuk figyelni több részét is.
-Lányok, ő itt Mark Webber!-mutatta be az éppen most érkező pilótát.
-Én jól tudom hogy ki ő.-ment hozzá közelebb Szofia.
-Bemutatnám Sebastiant is, csak sose találom, mindig az utolsó pillanatban esik be.-nevetve nézett körbe a tömegben, őt keresve. Kezet fogtak Szofi és Mark, majd egy képet is csináltak, autógrammot is kapott. Én is odamentem csinálni vele egy képet, még Zsófi is.Később a csapat néhány tagjának is bemutatott minket chris, köztük Adrian Newey-nak is...

/Szofia szemszöge/

Mikor vége lett a fénykép csinálásoknak, tesóimmal úgy döntöttünk hogy elmegyünk egy büféhez mert megszomjaztunk. Elköszöntünk, apa és anya ott maradtak Chrissel a garázsban egy kis körbemutatásra.
Elindultunk a boxutcán keresztül. A lányok bal oldalán sétálltam, és szokásos módon lefele nézve az aszfaltot. Már majdnem a végére érünk a boxutcának mikor valaki nekem jött a bal oldalamnak...

/Sebastian szemszöge/

 A boxutcában futva mentem a garázs felé, mert egy kicsit késésben voltam, szokás szerint. Még át sem öltöztem stb... Futás közben,mintha valaki az én nevemet mondta volna. A hang felé fordultam de senkit sem láttam. Mikor visszafordultam....
-Bocsáss meg! Nem akartalak meglökni!- magyarázkodtam.Neki mentem egy lánynak. Nem láttam pontosan hogy ki lehetett, mert nem nézett fel.
-Semmi baj.-csak ennyit mondott. Egy bő, elhadart válasz, és már ment is tovább. Kicsit furcsálltam, de aztán észbe kaptam és tovább mentem a garázsba. Odaérkeztem, és Chris megrohamozott két idegennel mellette..
-Na, végre hogy itt vagy! Öltözz át, aztán gyere ide, meg kell beszélnünk valamit!-zúdította rám a feladataimat. Megkoccintotta vállamat és elindultam az öltöző felé. Átöltöztem, majd siettem Chrishez.
-Először is, szeretném bemutatni egy volt osztálytársam és egyben legjobb haveromat, Lukast, és feleségét Emilie-t.-Bemutatkoztunk, kezet fogtunk majd Chrissel és a csapat néhány tagjával elvonltunk megbeszélni néhány fontos dolgot...

/Zsófi szemszöge/

Megvettük az italokat, apának is meg anyának is vettünk valamit bár nem kérték. Szép lassú léptekben visszamentünk a garázshoz, Mark oldalához mivel Szofi nagyon kérte hogy odamenjünk. Szerencse hogy odamentünk, mivel anyáék épp ott ültek bent közvetlen az RB-8-as mellett.
-Sziasztok!Hoztunk nektek is innivalót!-Odanyújtottuk azokat, és mi is leültünk csak egy kicsit beljebb a garázsban. Beszélgettünk még ott egy kicsit majd elkezdődött a szabadedzés. Bent maradtunk a garázsban, és előrementünk anyáékhoz. Mark már majdnem, közvetlen a lámpa zöldre váltásának pillanatában kiment, de csapattársa, Sebastian, még nem. Bent ült a kocsijában bukósisakkal a fején, és várta az engedély hogy "mehetzs!". Mikor megkapta azt, elindult. A másfél órás szabadedzésből már eltelt egy óra, mikor úgy döntöttünk tesómékkal hogy odamegyünk Christianhez hogy adjon egy kis felvilágosítást az autóiról...
Vége lett az első szabadedzésnek is, majd a másodiknak is. Ezek után visszamentünk a hotelba és a nap hátralévő részében körül néztünk Silverstone-ban. Este visszaérkeztünk a hotelba, elmentünk fürödni, enni majd lefeküdtünk aludni...
Másnap reggel felkeltünk, megreggeliztünk, összekészülődtünk majd elindultunk a pályára a harmadik szabadedzésre. Megérkeztünk, beszélgettünk Chrissel, én egy keveset beszéltem Markal is. Majd elkezdődött. A harmadik szabadedzés... Szerencsére az is sikeresen lezajlott. Amíg nem kezdődött el az időmérő, addig volt időnk sétálgatni, körülnézni a közelben testvéreimmel.
-Nézd Szofi!-hívott oda egy kisebb bolthoz Bia. Egy kisebb red bull shop volt az. Bementünk, körülnéztünk, még pár kisebb apróságokból is bevásároltunk. Ben voltunk vagy 20 percet miután kijöttünk, és elindultunk vissza Chrissékhez.
-Miket vettetek?-kérdezte anya, mosolygós arccal.
-Hát.. Bia talált egy red bull boltot, és hát, vettem pár dolgot...-ártatlan mosollyal az arcomon mutattam meg amiket vettem. Anyáék csak nevettek, amiket vettem.
Kis idő után elkezdődött az időmérő. Az idő visszaszámlálásának elkezdésekor közvetlen, sokan kimentek.  Majd Mark, és csapattársa, Sebastian is kigurultak a boxból. Nagyon jól teljesítettek a red bullosok, Sebastian az első helyet szerezte meg, Mark pedig a negyediket. Odamentem Markhoz hogy gratulálhassak, majd később mikor lezajlott az interjú is, Sebastianhoz is odamentem...
-Gratulálok!-szóltam hozzá.
-Köszi!-szólt vissza.A hangja mintha valahonnan ismerős lenne, csak nem tudom hogy honnan.Nem iagzán törődtem vele,talán mert nem ismerem fel, majd mikor idefordult felém... Nem tudom, valahogy megakadt egymáson a tekintetünk. Majd kis idő után megszólaltam ismét.
-Még... még nem volt alkalmam bemutatkozni, Szofia Dobrev vagyok, és ők itt a testvéreim, Bia és Zsófi.-mutattam hátra testvéreim felé.
-Örülök hogy megismerhetlek!  Sebastian Vettel vagyok.-nyújtotta kezét udvariasan.
-Igen, tudom.-adtam egy bájos mosolyt-Gondolom, örülsz a mai teljesítményednek.-próbáltam húzni az időt, beszélgetni vele.Hisz azok a gyönyörű szép kék szemei, a szőke haja....
-Igen nagyon, de a lényeg hogy holnap jól teljesítsek.-mosolygott.Még egy pár szót beszéltünk, majd a családommal visszamentünk a szállóba....
-Szofi, ugye tudod hogy kit dicsértél meg az időmérő után? Mark után kihez mentél oda?-kérdezte Bia vacsora közben.
-Hát Sebastianhoz.-nevettem.-Még pedig egy pilótához, egy Forma-1-es pilótához.-mostmár kicsit jobban kacagtam és má a többiek is kivéve Zsófit, és Biát.
-Ja, gondolom a boxutcában megint lefele néztél...-nevetett Bia.
-De miért?-kérdeztem érdeklődve.
-Mivel, aki neked ment a boxutcában, az ő volt.-magyarázta Bia.
-Dehogy is! Már hogy lett volna ő.-ráztam a fejem közben falatoztam.
-De ő volt az, még is jobban látta az aki aki nem a földet nézte.-gúnyolódott.
-Jólvanna. Lehet hogy ő volt, de nem biztos. Majd megkérdezem tőle amikor legközeleb beszélek vele, vagy nemtudom..-ezzel a mondat végeztével befejeztük a beszélgetést, majd tovább ettünk.  Este a vacsora után lementünk a kávézóba. Ismét egy kis buli zajlott...
Másnap, a futam napján, elég fáradtan keltünk, igen csak sokáig aludtunk, talán egy kicsit másnaposok is voltunk. Bevettünk egy fejfájás csillapítót, és már volt annyi idő hogy készülődnünk kellett a futamra. Felöltöztünk, reggeliztünk, mosakodás és már úton is voltunk. Odaértünk, bementünk a red bullba,és a fiúk éppen az autón dolgozgattak. Nem zavartam őket, inkább a hátralévő időt, míg nem kezdődött a futam, tesóimmal töltöttem. Mikor elkezdődött, nagyon izgultam, hogy jól indulnak-e Sebastianék, és szerencsére, nagyon is jól indultak el. Mark 1 helyet feljebb jött. Sebastian meg maradt az elsőn. A futam végén Sebastian majdnem 10 mp-es előnnyel ért be Mark előtt, aki az utolsó öt körben jutott a második helyre. Lezajlott a díjátadó, a német himnusz is.. A srácok nagyon örültek a csapatban. Chritian megkért hogy maradjunk a partyn, ígyhát maradtunk. Nagyon jó volt, beugrottak a medencébe, még Chris is és Adrien is. Testvéreimmel megszomjaztunk, így hát elmentem az asztalhoz hogy öntsek egy kis pezsgőt.
-Jól érzed magad a bulin?-szólalt meg az asztal másik oldalán valaki. Szokásos módon csak lefele néztem, de azért válaszoltam neki aranyosan.
-Igen, elég jó!-válaszoltam. Majd mikor átjött a másik oldalra mellém, észrevettem a kék cipőjét...